"Senki pedig, ha gyertyát gyújt, be nem fedi azt valami edénnyel, sem az ágy alá nem rejti; hanem a gyertyatartóba teszi, hogy a kik bemennek, lássák a világot."
Lukács 8,16
Krakkóban voltunk, a Jagelló Egyetem auditorium maximumában. Utolsó előtti este mellettem ült Hejreczki Kornél, s azt mondta, ő már most azon gondolkodik, mit visz majd haza abból, amit az IFES Világtalálkozón kapott Istentől. Nem szeretné ugyanis, ha a madarak felcsipegetnék a magokat.
Ilyen szépen és szemléletesen még nem hallottam, hogy megmagyarázzák nekem a Magvető példázatát. Én is imádkoztam azért, hogy az ott kapott ajándékokat ne veszítsem el, hanem használjam, másrészt pedig megtaláljuk az útját, ahogy minél több emberhez eljut valami erről a találkozóról. Mivel nem lehetett minden MEKDSZ-es ott ezen a konferencián, úgy éreztem, kötelességünk használni az ott kapott dolgokat, átadni valamit az Krakkóban tapasztaltakból. Azt mondta Járay Marci, a tollammal tudom ezt tenni. Hát én igyekszem megosztani, ami bennem van. Örömmel adom, én is kaptam, igyekszem nem takargatni.
*
No, ha itt befejezném, akkor egy mínusz egyedik bejegyzést is kellene írnom arról, mi is volt ez az IFES Világtalálkozó. Azok kedvéért, akik még nem hallottak róla: A SzóSzerint Keresztény Diákkör (SzóSz) a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) tagja. Ilyen diákszövetség még százötvennyolc országában van a világnak, ezeket a Nemzetközi Evangéliumi Diákok Szövetség (IFES) fogja össze. A nemzetközi szövetség és az országos szervezetek azért dolgoznak, hogy az egyetemeken tanuló keresztény diákokat segítsék, akik közösséget építenek, hívő és nem hívő társaikért fáradoznak. Az IFES négy évente szervez világtalálkozót, akkor az összes diákszövetség delegáltjai találkoznak - főleg munkatársak, de diákok is -, hogy hálát adjanak Isten munkájáért, megtartsák a szervezet közgyűlését, megismerjék egymást és közösségben legyenek.
A legutóbbi ilyen World Assembly 2011. július 24. és augusztus 3. között volt Krakkóban (először poszt-kommunista országban), ezen heten képviseltük a MEKDSZ-t: Kornél, Bernhardt Dóra és Anna-Marie Kohl - akik a mozgalom rendszerváltozás utáni újraindulás úttörői voltak, Marci - a MEKDSZ főtitkára, Győri Ági - aki most önkéntes a MEKDSZ-ben, végül két diák: Zaharia Juli - evangélikus teológa és én. Hétszáz keresztény ember gyűlt össze Krakkóban, hogy dicsérje Krisztust, aki a világegyetem és az egyetem Ura. Tizenegy nap alatt sok élményben, találkozásban, beszélgetésben, tanúságtételben volt részünk, érzések, gondolatok, felismerések kavarogtak bennünk. Hallottuk, Isten hogy működik az különböző népek között. Ezeket szeretném megosztani veletek, nem feltétlenül időrendi sorrendben és milliméteres pontossággal. Inkább azt szeretném, ha a történetek, gondolatok mondanivalóját vinnétek magatokkal. Adja ehhez a Jó Isten az Ő Lelkét.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.