Avagy húsvét egyetlen dalban, fiktív és nem fiktív naplóbejegyzések.

Talán nem mindenki értesült, hogy azért most hétfőn énekeltük e dalt először sok-sok idő után a szószban, mert ennek az éneklését is a Nagyböjt áldozatai közé soroltam. Igen, így határoztam, h mindenki gazdag legyen a Húsvétban, önmegtagadásaival egészen felékesítve.

Hm, aki ismer, már biztos felkapta a fejét, hogy ennek az embernek nincsenek helyes fogalmai az aszkézisről, és igazán tudhatná, hogy neki mi az áldozat...

De megnyugtatom a felháborodottakat: végül ez az ember lett az áldozat. Lássuk naplóját.....

2008. dec. 19. péntek

Drága Jézusom! Köszönöm a mai önismeretet. Ha ezt elmondom a szószosoknak, jót nevetnek majd... Múltkor házi feladatnak adta a terapeuta, hogy gondolkodjak a fényről, hátha így kevésbé ébredek föl rá reggel, erre most felidézte Szent Ferencet, hogy ő milyen jó barátságban volt a Nappal. Házi feladatnak adta, h elmélkedjek ezen az éneken. Mondtam, hogy a közösségemben mindig ezt énekeljük, mert mindenki kedvence, kivéve nekem, mégsem vonta vissza a leckét. (...)

2009. márc. 21. vnap

Lelki vezetés. Kemény dolog elfogadni, hogy míg élünk, tanulunk. Amit most tanultam:

- (...)

- Fogadjam el gyengeségem, Isten elsőbbségét, irgalmát, az élet ajándékát. (Ezt azért mondta, mert panaszkodtam, hogy mindig meg akarok dolgozni ezekért.) Azt is tanácsolta Beáta nővér, hogy elmélkedjek a Fívérem Napon titokban, mert ez képesebbé tesz befogadni a teremtés csodáját. Azért mondta, titokban, mert amikor először szóba került a dal, rögtön hárítottam, hogy ez a közösségünkben ám nagyböjti tabu! De feladta otthonra. Istenem, neked jó a humorod.

ápr. 6. hétfő

(...)

A mai nap futás közben és utána megmutatta nekem Isten a teremtés szépségét. Beáta nővér sarkallt arra, hogy próbáljam meg felfedezni. S most Isten rásegített. Nem is nehéz, amikor a természet ilyen intenzíven ébred. Az ember már arra gondol, hogy átmentsen ebből valamit az őszbe... szal szép volt. S a lakásban a higgadt reggeli, a kellemes fény... Nem tudom, égett-e a lámpa, de amikor a plafonra néztem, s az égőkre, felfedeztem az egész étkező harmóniáját. Meglátásaim önkéntelen dicsőítették a teremtést, s a teremtés Ura teljes gazdagságában mutatkozott. Mindez elgondolkoztatott a Fívérem Nappal való kapcsolatomon. S a szeretet befogadásán, ami az előbbieken alapul. Hogy látni mindezt nagypéntek és Húsvét fényében? Ezeket igyekszem még kivesézni.

ápr. 7. kedd

(...)

El is felejtettem tegnap lejegyezni, hogy a teremtés csodáin felbuzdulva el is zongoráztam, majd gitároztam a Fívérem Napot! A zongorajátékba egészen beleolvadtam, s mintha Szent Ferencként róttam volna a mezőket. Talán itt megértettem valamit az énekből. A gitározásnál tudatosult bennem, amin már előtte is gondolkoztam, hogy az volt a bajom ezzel a dallal, hogy rosszkor tanultam, még a sárgakönyvesek virágkorában, ami sajnos nagyon sokáig tartott, mert nem volt még zöld, a kék meg alig; nem beszélve arról, hogy akkor még csak hagyományos katkó közösségekbe jártam. Meg abban a korban még nem próbáltam megfejteni a mondatok jelentését, s most nehéz átkeretezni a szöveget, és megfosztani sablon-hatásától.

Amit pedig jól megszemlélve furcsálltam a szövegből: hogy lehet a Nap és a Hold hangját hallani?

ápr. 9. NAGYCSÜTÖRTÖK

Korábban egy ismerősöm belefoglalt spontán imájába egy képet, amit most felidéztem. Azt mondta, Jézus kiszakítaná odaszegezett kezét, csak hogy átöleljen. Rájöttem, hogy ez mennyire megmutatja, hogy ez az egész kereszthalál a szeretetről szól. Visszaemlékeztem Máté Miki előadására is, aki úgy vallotta, hogy Isten a Vele való szeretetközösségre teremtett minket. S hogy a bűn se tudja ennek útját állni, Jézus a végsőkig ment. Erről szól a Húsvét.

ápr. 10. NAGYPÉNTEK

Izajás nem túlzott, amikor azt írta: „tudta, mi a szenvedés”... (...)

ápr. 11. FELTÁMÁDÁS ELŐESTÉJE

(...) A liturgia számomra egészen megerősítette, hogy a megváltás az eredeti teremtési szándék helyreállítása (Éva szemben Máriával, a bűnbeeső Ádám szemben a helyrehozó Jézussal).

(...)

ápr. 14. kedd

Istenem, mennyire figyelmes vagy! Nem nézed közönyösen gyerekes okoskodásunk. Amikor lementem a földszintre, pont egy olyan műsor ment a tévében, ami rárímelt a mostani húsvétomra. Hit, természet, megújulás - asszem ez volt a címe. Elmondták, hogy az ünnepek teljes harmóniában vannak a természettel: a karácsony sötét napjaiba jön a világosság, Húsvétkor a természet újjáéledésével támad fel Jézus, s amikor már a gyümölcsök érnek, nyár elején, akkor ünnepeljük Pünkösdöt.

 S a műsor kiadta az utolsó láncszemet a teremtés és a Húsvét párhuzamában. „a föld átkozott lesz miattad... Tövist és bojtorjánt terem számodra.” (Ter 3, 17-18). A bűn keletkezése a természet halálát is okozná, de Jézus megváltásával kivédte ezt nekünk. Így utólag belegondolva, nem is lenne valószínű ez a körülöttünk lévő csodálatos világ a megváltás nélkül. Mi mindenre kiterjed ez a megváltás?!

Beáta nővér mondta, hogy örüljek az élet ajándékának (amikor kelljeimről, saját felelősségem túlhangsúlyozásáról panaszkodtam). A Fívérem Napot is akkor hozta szóba, ahogy Szent Ferenc örült a teremtett világnak. Kezdek ráébredni, hogy jogosan adta fel a leckét; a teremtett világ csodálata spontán előhívja az élet ajándékán - saját és mások életén - való örömöt. Az életet kaptuk - és itt jön be a szeretet. Isten a Vele való szeretetközösségre teremtett minket. A teremtés aktusa csupa szeretet, s az elhagyott első szeretetet a megváltásban kapjuk vissza.

Húsvétkor az ebben való örömöt ünnepeljük, amikor a természet is visszakapja levedlett ruháját, az első szeretetet, hiszen „a természet világa egyetlen hatalmas példázat” (Vinet).

ápr. 15. szerda

Tegnap este mentem ki Piliscsabára, és megdöbbentően megcsapott az erdei levegő. A ma reggeli futásnál pedig úgy éreztem, testvéreim a virágzó meggyfák, apám a föld, gyermekeim a madarak...

Azt hittem, a Fívérem Nap története tegnappal véget ért - még milyen groteszk véget! - hogy elégedetten vetettem le az utolsó mondatot. De attól tartok, inkább most kezdődött.

Fívérem Nap újra velünk!! Örüljetek, szószosok!