Kedves mindenolvasó,
Mivel egy keresztény közösség vagyunk fontos megemlékeznünk olyan dolgokról is ezen a helyen, amik valóban fontosak nekünk. Például az imatémáink.
Először is egyetemista közösség vagyunk és most ez a legnehezebb időszak közvetlen a vizsgaidőszak előtt. Már készülni kéne a vizsgákra de itt vannak a beadandók, a zh-k, a karácsony, a szakestek és tömérdek más izgalmas, fárasztó vagy érdekes program, feladat vagy lehetőség.
Sok a beteg mostanában körülöttünk. Értük is kérnénk egy imát.
De minden után hálát adjatok... Szóval hála a közösségért, mert áldott. Hála minden tagjáért, mert ők is áldottak. Hála a lehetőségért, hogy Istent szolgálhatjuk a campuson.
Hála a tanulmányainkért, hogy ingyenesek és nehezek, hogy azért nem kapjuk olyan könnyen azt a diplomát.
Hála az adventért. Hála a rorátékért. Hála a csángó és székely gyerekekért, akik jövő héten jönnek, és jópáran bevállaltuk, hogy gondoskodunk róluk egy hétig.
Hála a lehetőségért, hogy járhatunk az általános iskolába segíteni és hogy van ott dolgunk bőven.
Hála Krisztusért a kegyelemért, az életünkért.
"- Hisz még a Miatyánkat se tudod - vágtam közbe.
....
Most elkezdte összevissza mondani az imát, és egyes számban, hogy engem bosszantson. "Bocsásd meg a vétkeimet. Add meg a mindennapi kenyeremet..."
Bekaptam a horgot. "Marha - mondom. - Hát a többieknek? Ne adja meg a kenyeret? Hát Szeredy Daninak?" - kérdeztem, mert Szeredy éppen felbukkant a lépcső felől, ő is előkecmergett a hajó belsejéből. - "Hát mindenkinek? Ne adja meg?"
....
Medve is elhallgatott. Aztán gondolt egyet, felém fordult, és elkezdte mondani elölről, rendesen a Miatyánkot, talán hogy ezzel szereljen le, vagy békítsen ki, vagy értesse meg magát. "Add meg a mi mindennapi kenyerünket ma... mindenkinek, a Bébének, Szeredynek, Zsoldosnak, és akkor már nekem is, mert akkor mégis fontos, én is ott akarok lenni, megszoktam a vén hülye pofájukat..."
Igazán, én most csak elkezdtem egy listát és amit aztán jó lenne majd folytatni másnak, más néven, más kérésekkel, hála témákkal.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aharar 2008.12.06. 14:38:42
Andorin 2008.12.06. 21:14:02
Imatémának pedig azt kérném: imádkozzunk, hogy minden ismerős ember megismerhesse ezt az érzést. A hála buzgolkodását a szívében! AMEN
gugielek · http://gugielek 2008.12.07. 22:43:00
igazából minden nyári lelkigyakon, THN van egy, vagy két téma, amiért felajánlom az egészet, vagy kérés, kérdés- minden évben kaptam rá választ, szóval hála ezért!
De ami most aktuális, hogy az egyik rádöbbenésem idén az volt, hogy közösség nélkül, egyedül a saját esendőségünkre bízva magunkat mennyire nehéz, szinte lehetetlen megmaradni hitben, és nem ellankadni, és hagyni, hogy sivatag legyen magamból, hogy már tényleg érzéketlenné váljak Isten hívására, és ajándékaira. Én legalábbis ezt éltem meg, és egy vágyakozás volt bennem közösség után, ha nem is volt nagyon erősen tudatos szinten. Most a BT hétvégén egy beszélgetés alkalmával emlékeztetett a nagyon türelmes Atya erre. Szóval az az érzés, hogy mennyire nagyon figyelmes, és milyen kedves ajándékokkal halmoz el folyamatosan. ...Egészen személyesen nekem szólónak érzem ezt az ajándékot most, és hála érte:)
siófoki35 2008.12.09. 20:02:15
siófoki35 2008.12.20. 12:49:52
Légyszi egy kapcsolatlistát dobjatok a siofok35@c2.hu-ra vagy a siofok35@freemail.hu-ra!!! Köcce!!
byron 2008.12.22. 17:18:56
Szólok édesapámnak, hogy "vendége" jött.
- Sok "vendégem" van ilyentájt... Azért milyen jó hogy nem nekem kell máshoz mennem kéregetni, hanem hozzám jönnek. Hálás vagyok érte.
- Én is - mondtam.